A tolmácsolást egyidősnek tartjuk az emberi beszéd kialakulásával. Ősi mesterség, hiszen ahol kultúrák és nyelvek találkoztak, ott a kommunikációt közvetítő személlyel, azaz tolmáccsal lehetett csak megoldani.
A tolmácsolásról, vagy másképpen a szóbeli közvetítésről csekély adatunk maradt fent, ellenben azt tudjuk, a sumérok és az egyiptomiak rendelkeztek tolmácsokkal. Síremlékekből fennmaradt domborműveken láthatunk kétarcú alakokat, így illusztrálva a tolmács személyét.
Az írásbeli tolmácsolás, vagyis a fordítás elsőként árulistákon jelent meg.
Fennmaradt sumér és óbabiloni szövegekben továbbá említésre kerültek az ún. dramagánok, akik árucikkeket adtak ki.
Az egyiptomi birodalomban az oktatásban is megjelent a tolmácsolás, ahol többnyelvű írnok-fordító iskolák működtek.
A római uralkodó, Ciceró idejében ezen felül kétféle fordító tevékenységet különítettek el egymástól: a tolmács a szó szerinti fordítást végezte el, míg a szónok a fordítást hatásos előadással fűszerezte meg.
A mai értelemben ismert fordítási tevékenység Európában a kereszténység elterjedésének idejéhez köthető.
A tolmácsolás ma már elismert szakma. A tolmácsok mellett a tolmácsgépek elengedhetetlen kellékek minden nemzetközi találkozó, üzleti megbeszélés, konferencia esetében. Amióta hazánk is csatlakozott az Európai Unióhoz, Magyarországon is megszaporodtak a nemzetközi tárgyalások.
A tolmácsgépek szakértői vagyunk, forduljon hozzánk bizalommal.
