Tudnunk kell, hogy a tolmács nem csak nyelvet közvetít, hanem kultúrát is. Nagyon jól kell ismernie az adott kultúrát, mind a forrásnyelvét, mind a célnyelvét, különben félreértések születhetnek a kommunikációból. Különösképpen, ha a miénktől nagyon eltérő szokásokkal rendelkező kultúra képviselőivel beszélgetünk.
Japánokkal való üzleti tárgyalások során rendszeresen előfordul, hogy a felek kölcsönösen félreértik egymás testbeszédét, gesztusait. Egyszerű példa: a japán ember beszélgetés közben folyamatosan bólogat és helyeselget, ami náluk mindössze annyit jelent, hogy figyel, érti, miről beszél a másik, nem azt, hogy egyet is ért! Ezt japánul aizucsinek, vagyis „állandó visszacsatolásnak” hívják, és egyszerű tiszteleti gesztus a partnerrel szemben. Így aztán könnyen lehet, hogy mi annak tudatában távozunk, lesz ebből az üzlet, a tolmács azonban érti, hogy nem feltétlenül így van.
A tolmácsnak továbbá a nagyon pontosan tisztában kell lennie a célnyelvi és forrásnyelvi kifejezésekkel, állandósult szókapcsolatokkal, idiómákkal (olyan kifejezés, amely más jelent, mint a szavak jelentése külön-külön), mert ezeket a különböző nyelvek mind máshogy fejezik ki. Hiába fordítjuk le a mi szólásainkat más nyelvre, ha a célnyelven az nincs meghonosodva. Ez mind a kultúra része, és ezekre az ismeretekre csak a célnyelvben való elmélyedéssel lehet szert tenni.
Amennyiben fontos Önnek, hogy jó szakember végezze a tolmácsolást, forduljon hozzánk bizalommal!
