A tolmácsolást egyidősnek tartjuk az emberi beszéd kialakulásával. Ősi mesterség, hiszen ahol kultúrák és nyelvek találkoztak, ott a kommunikációt közvetítő személlyel, azaz tolmáccsal lehetett csak megoldani.

A tolmácsolásról, vagy másképpen a szóbeli közvetítésről csekély adatunk maradt fent, ellenben azt tudjuk, a sumérok és az egyiptomiak rendelkeztek tolmácsokkal.  Síremlékekből fennmaradt domborműveken láthatunk kétarcú alakokat, így illusztrálva a tolmács személyét.

Az írásbeli tolmácsolás, vagyis a fordítás elsőként árulistákon jelent meg.

Fennmaradt sumér és óbabiloni szövegekben továbbá említésre kerültek az ún. dramagánok, akik árucikkeket adtak ki.

Az egyiptomi birodalomban az oktatásban is megjelent a tolmácsolás, ahol többnyelvű írnok-fordító iskolák működtek.

A római uralkodó, Ciceró idejében ezen felül kétféle fordító tevékenységet különítettek el egymástól: a tolmács a szó szerinti fordítást végezte el, míg a szónok a fordítást hatásos előadással fűszerezte meg.

A mai értelemben ismert fordítási tevékenység Európában a kereszténység elterjedésének idejéhez köthető.

A tolmácsolás ma már elismert szakma. A tolmácsok mellett a tolmácsgépek elengedhetetlen kellékek minden nemzetközi találkozó, üzleti megbeszélés, konferencia esetében. Amióta hazánk is csatlakozott az Európai Unióhoz, Magyarországon is megszaporodtak a nemzetközi tárgyalások.

A tolmácsgépek szakértői vagyunk, forduljon hozzánk bizalommal.